Új blog!

 Üdvözöllek, kedves Olvasó! Örülök, hogy felkerested a blogomat. Itt találod a korábbi meséimet és híreimet. Ez a blog ezentúl afféle archivumként működik tovább. Ha az újabb meséimet szeretnéd olvasni, gyere át az új honlapra, a wordpressre!

https://agnesmesel.com/

Palásthy Ágnes: Nanu-Nanu

Estefelé esett haza a munkából. Úgy érezte, mintha ledarálták volna. Az összes gyereknek egyszerre ment el az esze, az értekezlet pedig hosszú volt és unalmas. Mint mindig. A telefonra nézett. Vörösen villogott az üzenetrögzítő szeme. Még ez is. Ki a fene kereshette? Odasétált, és megnyomta a gombot. "Ugye nem felejtetted el, hogy holnap felügyelsz az érettségin, ünneplőben kell jönnöd?" Odaballagott a szekrényhez, és kiakasztotta az ajtóra a fekete kosztümöt, meg a hozzá illő blúzt. Kimosta legutóbb? Megnézte a gallért. Francba. Mosson, vagy keressen másikat? Leszarom, mondta, csak úgy bele a világba. Jó lesz. Visszatért a telefonhoz. Második üzenet. Jó napot kívánok, itt az ön miniszterelnöke.... Apád. Gondolkodott, egyáltalán meghallgassa-e a harmadik üzenetet. Még a végén az Amerikai Egyesült Államok elnöke kéri meg, hogy mentse meg a világot. Amihez semmi kedve. A világ le van szarva. Aztán mégis megnyomta a gombot, és kővé dermedt. Kellemes, vidám férfihang szólalt meg az üzenetrögzítőn." Nanu-nanu. Az Ikszperá galaxis Balloney bolygójáról keresem. Az önök bolygójának hosszas tanulmányozása során arra az eredményre jutottunk, hogy ön az egyetlen személy, aki alkalmas lenne az emberi kultúra bemutatására a mi világunkban. Hamarosan fagyiskocsinak álcázott csillagközi járművet küldünk önért, amellyel ide hozzuk a bolygónkra. Ön ezentúl itt fog élni. Egyelőre egy mesterséges dzsungel közepén álló, hatalmas fa koronájába épített faházban, ahol keddenként köteles az érdeklődő bolygólakókat fogadni, és megtanítani nekik a "Tarzán szeret Jane" mondatot. Munkaköri kötelessége lesz továbbá szerda esténként a fa előtt fűszoknyában termékenységi táncot lejteni, a "Hips Don't Lie" dallamára. Hétfőnként köteles lesz egy direkt e célból importált óriásgorilla markában vergődni, és kiáltozni egy kicsit, természetesen a munkavédelmi előírások betartása mellett. Óránként húsz percet kell vergődnie, napi három alkalommal. A köztes időben fűtött lakókocsit biztosítunk. Csütörtök délelőttönként fehér bikinben kell majd kiemelkednie a tengerből, a bikinijébe tűzött maláj késsel, és "Hol van Bond?" kiáltásokkal szökdécselni a habokban. Munkavédelmi előírások, mint fent, a pihenő időre forró csokoládét biztosítunk védőitalnak. Péntekenként munkatársaink egyikével egy süllyedő hajó orrában kell majd állnia kitárt karokkal. Énekelnie nem szükséges, de ha megteszi, azért prémium jár. Decens haj-és ruhalobogtatásért szintén. Amennyiben a hajó valóban elsüllyedne, képzett búvárok állnak készenlétben a víz alatt, akik a partra segítik önt. A hétvégével szabadon rendelkezik. Mindezért teljes ellátást kap, és a gyönyörű Balloney bolygón élhet, gondtalanul. Amennyiben ajánlatunk érdekli, kérem hívjon vissza az alábi számon.... Nanu-nanu." Elállt a szava. Aztán tekintete a telefon mellett álló naptárra esett. Értekezlet, felügyelet, érettségi, továbbképzés... Nyúlt a telefonért. -Mr Nanu? Én vagyok. Úgy érzem, ez egy szép barátság kezdete...