2018. december 7., péntek

A 4.a szuper csapata a Herman Ottó Általános Iskolából

A 4.a-sok, akik nagyon sok rajzot küldtek a macskás pályázatra, a gyönyörű képekért kapott ajándék könyvvel. 







2018. október 11., csütörtök

Mesekönyvek Fesztiválja a Holnemvolt Várban

Ezen a hétvégén sok aranyos és érdeklődő kisgyerekkel találkoztam. Meséltünk, rajzoltunk, beszélgettünk. 


A végén én dedikáltam. 


 Jó volt. :)

2018. augusztus 30., csütörtök

Az irigy sün



-- Szép darab – bólogatott vidáman Sün Boldizsár, örömmel járva körül a méretes vargányát. Nem volt könnyű kifordítania a földből, de megérte a sok fáradozást.
-- Remek vacsora lesz belőle – gondolta magában, és összefutott szájában a nyál.
Ám nem sokáig tartott az öröme, mivel hamarosan kiderült, hogy sehogy sem tudja a szép nagy gombát a hátára emelni. Próbálta erről, próbálta arról, de nem ment. A jókora illatos vargánya szinte megmozdíthatatlanul hevert a fűben.
-- Mi a csudához kezdjek? – töprengett Sün Boldizsár, és tanácstalanul megvakarta a fejét.
-- Mi a baj, Boldizsár? Miért vágsz olyan savanyú képet, mint aki vackorba harap? – harsant fel ekkor mögötte egy jókedvű hang, és a sombokor mögül kilépett a tisztásra Pocok Bertalan, a barátja.
--- Inkább ebbe a finom gombába harapnék – dünnyögte Boldizsár. – Csakhogy nem tudom hazavinni. Túl nehéz.
-- Na, várj csak. Majd én felteszem a hátadra.
Azzal a pocok megragadta a gomba szárát, és megpróbálta fellódítani Boldizsár hátára. Szuszogva, nyögdécselve birkózott vele egy darabig, de hiába. Próbálkozott a másik végénél is, de azzal sem ment semmire. Aztán támadt egy ötlete.
-- Te Boldizsár! Hát segítek neked hazavinni. Ketten csak elbírunk vele.
Aztán nevetve hozzátette:
-- Te meg cserébe meghívsz vacsorára. Én is szeretem ám a vargányát.
Sün Boldizsár elsápadt, és hevesen hadonászni kezdett.
-- Nem, köszönöm, nem kell segítened. Legfeljebb hazahúzom, ha felemelni nem lehet. És sajnos nem olyan nagy ám, hogy vendégséget csapjak belőle. Örülök, ha magamnak elég lesz.
-- Ó, Boldizsár – sóhajtott a pocok. – Csak vicceltem. De nem tartalak fel. Megyek tovább a Tarka rétre, te meg boldogulj a gombáddal, ahogy tudsz.
Azzal elindult a keskeny ösvényen.
Boldizsár nézett a távolodó pocok után, és nagyon elszégyellte magát. Hogy lehetett ilyen a legjobb barátjával? Mikor az csak segíteni akart. Hát persze, hogy jutna neki is a gombából. Jobban is esne a vacsora jó társaságban. A sün szaporán a barátja után eredt.
Közben a pocok már majdnem eltűnt egy terebélyes páfrány mögött.
-- Bertalan – kiáltott utána a sün.
A pocok megállt, és visszafordult.
-- Szóltál, Boldizsár? – kérdezte, és pár lépést tett visszafelé.
Sün Boldizsár restelkedve lehajtotta a fejét.
-- Ne haragudj – nyögte ki keservesen, és nagyot nyelt. – Irigy voltam, igaz?
-- Mi tagadás – felelte a pocok halvány mosollyal.- Irigy bizony.
-- Tudod, a vargánya a gyengém – magyarázta szerencsétlen képet vágva a sün. – Nem tudok neki ellenállni. Elvesztem tőle a fejem. Pedig jut ebből bőven kettőnknek is.
-- Ezt vegyem úgy, hogy meghívsz vacsorára, Boldizsár? – nevetett a pocok.
--De meg ám – nevetett vissza rá a sün. Aztán figyelmeztetően felemelte az ujját. – Feltéve, hogy segítesz hazavinni.
Megfogták kétfelől a méretes gombát, és szuszogva, meg-megállva elcipelték Boldizsár odújáig. Ott aztán testvériesen megosztoztak rajta, és úgy jól laktak, hogy a fülük is ketté állt.
-- Finom volt ez a vargánya – szusszantotta a pocok, amikor jóllakottan kint üldögéltek Boldizsár odúja előtt. Aztán feltápászkodott, hogy hazamenjen, de még megjegyezte – Legközelebb én hívlak meg egy kis vadkörtés pitére.
Majd figyelmeztetően felemelte az ujját, és vigyorogva hozzátette:
-- Feltéve, hogy segítesz hazavinni a vadkörtéket.
Azzal sarkon fordult, és vidáman fütyörészve elindult hazafelé, a Tarka rétre.







2018. augusztus 6., hétfő

Márai program

Elmondhatatlanul nagy öröm, hogy A fába szorult borz 
című mesekönyvem 
felkerült a Márai program idei listájára. 
Ez azt jelenti, hogy a programban részt vevő könyvtárak 
ingyen válogathatnak 
a listán szereplő könyvekből egy adott keret erejéig. 
Remélem, így minél több olvasóhoz eljut hamarosan a könyvem. 
Köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a jelölést.


2018. július 11., szerda

A pándi iskola művészeti tábora

A pándi iskolások az egyik mesémet dolgozták fel a művészeti táborban - köszönöm. Ujjbábokat készítettek, díszletet festettek, és kis csoportokban előadták a mesét. És közben láthatóan nagyon jól szórakoztak. :) Köszönet a felkészítő tanároknak, Bartos Enikő Hindának, és kollégáinak.:)

Készülnek az ujjbábok 1 - lányok

Készülnek az ujjbábok 2 - fiúk

Kettő már kész!

Az egyik csoport előadása

Az utolsó napon kaptak tőlem egy levelet...

... és egy apró ajándékot. :)